Demi Lovato megint nő akar lenni!

Szénfekete a szeme, ében a haja (bár volt szőke is), és – igazi nő. Még akkor is így van ez, ha egy évvel ezelőtt úgy döntött: márpedig ő nem nő, de nem is férfi. A legújabb megnevezés szerint: nem-bináris, vagyis egyik nemhez tartozónak sem érzi magát. Néhány hónappal ezelőtt azonban azt közölte a rajongóival, hogy – mégis csak nőnek érzi magát. Ezért megint ekként kell őt megszólítani, vagyis az angol nyelvben használatos „she”, vagy „her” névmásokkal kell illetni.

Nem tudni, hogy a sztár jövőre milyen neműnek tartja majd magát… Az ő esetében magyarázat lehet, hogy instabil személyiség: bulimiával kínlódott, többször vagdosta magát, kokainozott, idegösszeomlása volt és mániás depressziót is diagnosztizáltak nála.

Demi Lovato hát beteg ember.

Csakhogy az Egyesült Államokban egyre több az olyan – a Lovatóéhoz hasonló gondokkal nem küzdő – fiatal, aki a nemiségében bizonytalan: egyszer nőnek, egyszer férfinak érzi magát, vagy semmilyen neműnek, vagy változó neműnek. Jó részüket már kiskorúként, az iskolában próbálják meg befolyásolni, az úgynevezett érzékenyítésekkel, és eleinte talán csak a kíváncsiság viszi őket e zűrzavarba. Többnyire anélkül, hogy a szüleik tudnának róla.

Még tavaly júniusban döbbenetes videó járta be az Egyesült Államokat: a virginiai Loudonban rendőrök ragadtak meg és bilincsbe verve hurcoltak ki egy édesapát a helyi iskolai igazgatótanácsi ülésről, ahol hevesen kikelt a tanárok ellen. A 48 éves Scott Smith az iskolaszék woke-politikája, a nemileg semleges iskolai vécék gyakorlata ellen protestált, mivel a kislányát egy ilyen, fiúknak-lányoknak egyaránt kijelölt vécében támadta meg és szexuálisan erőszakoskodott vele az egyik fiú, aki transzneműnek mondta magát és – az apa elmondása szerint – időnként szoknyát is viselt.

A tanárok tagadták ezt, s azt állították, hogy „ragadozó transznemű diák egyszerűen nem létezik”. A szexuális erőszakot később a vizsgálat alátámasztotta, a támadó diák jelenleg már a fiatalkorúak börtönében tölti büntetését.

„A globális balos agenda a fiatalok lelke fölötti uralomért mélyebb, mint azt a patrióta amerikaiak egyáltalán gyanítanák” – írta az American Thinker című konzervatív portál. Kiemelte azt is, hogy a balosok – miután az egyetemek társadalomtudományi karain jórészt már ők határozzák meg a közbeszédet – immár a közép-, és általános iskolákat is célba vették a maguk gender-őrületével. Közben nagyon ügyelnek arra, hogy a kiskorúak szülei ne szerezzenek tudomást erről. Mintha a család „intézményét” akarnák lerombolni úgy, hogy elveszik a gyermekek nevelésének jogát a szülőktől. Az American Thinker szerint ezzel az amerikai értékrendet pusztítanák el.

Több sajtóhír is szól arról, hogy tanárok, vagy az iskolai személyzet tagjai aktívan elősegítik a szülői jogok (és tekintélyük) aláásását. A kiskorúaknak például azt mondják, hogy a szüleik nem is szeretik őket, mert nem támogatják az újonnan kitalált nemi identitásukat, olyan eset is előfordult (Arizonában), hogy megvonták mindkét szülőtől a gyermekük felügyeleti jogát, mert ellenzett minden beavatkozást, amely sterilizáláshoz, vagy maradandó egészség-károsodáshoz vezetett volna. A gyermekéért aggódó szülőt „nemkívánatos személynek” tartják, és így is kezelik, csak mert részt vesz, vagy részt akar venni gyermeke oktatásában, nevelésében, vagy például „gender-választásaiban”. Ha pedig bírálja a transznemű radikalizmust vagy a kiskorúak „érzékenyítését” a homoszexualitásra, akkor könnyen belföldi terroristának bélyegezhetik őt. Miként tette ezt Merrick Garland, igazságügyi miniszter, aki pontosan a virginiai édesapa protestálása és több szülő washingtoni tüntetése után belföldi terroristáknak nevezte a jogosan lázongó szülőket és elrendelte, hogy az FBI nyomozzon utánuk. Később ugyan mindezt visszavonta, de a lázongó szülők azért ezt megjegyezték…

A szülők megkerülése – amely a fiatalok lelke feletti uralom egyik eszköze – a baloldal által szorgalmazott Great Reset, vagyis a Nagy Újraindítás tervének egyik fő eleme. A davosi Világgazdasági Fórumon harangozták be, nem is az idén, és megvalósításának eszköze lehet az ENSZ gyermekjogi egyezménye. Amelyből hiányzik az a kitétel, miszerint a szülőnek joga van döntenie kiskorú gyermekei neveléséről. Az 1989-ben megszületett egyezményt aláírta Washington is, ám az egymást követő kormányok mind a mai napig nem ratifikálták.

A küzdelem a gyermekekért, persze, nemcsak Amerikában folyik. Kanadában már letartóztattak és hathónapi börtönre ítéltek egy édesapát azért, mert – bírósági végzést megsértve – kislánynak szólította a kislányát, holott a gyerek fiúnak vallotta magát. A kázus még tavaly történt. Németországban viszont nemrégiben terjesztettek elő törvényjavaslatot arról, hogy a németek évente egyszer megváltoztathatják a nemüket, legalábbis a hivatalos iratokban. Nem-változtató műtét ugyanis nem lenne előfeltétel. A dán kormány pedig a nyáron hozakodott elő azzal, hogy csökkenteni kellene a jogi értelemben vett nemváltoztatás 18 éves korhatárát.

De mégis! A kanadai kormányfő már semmisnek mondta ki az egyik korábbi kormányhatározatot, amely szerint a kismamákat nem anyaként, hanem „életet adó szülőként” kellett megjelölni a hivatalos iratokon.

Fotó: EPA/Allison Dinner